Biogr�fia

Barbra Streisand

Sz�letett:
1942. �prilis 24.

Portr�
Amerikai sz�n�szn�. New Yorkban, Brooklynban sz�letett ortodox zsid� csal�dban. Apja kor�n meghalt, �s Barbra sosem tudta kiheverni hi�ny�t. Ez adott ind�ttat�st els� rendez�s�hez (Yentl). Anyja sosem n�zte j� szemmel l�nya sz�n�szi v�gy�lmait, �s folyton becsm�relte Barbra k�lsej�t. Streisandot azonban nem abb�l a f�b�l faragt�k, aki egyk�nnyen feladja. Megval�s�totta a lehetetlent: furcsa orr�val, nagy sz�j�val �s kancsali szem�vel � lett az amerikai showbiznisz kir�lyn�je. Sokoldal� sz�rakoztat�-szt�r, �nekesn�, sz�n�szn�, komika, zeneszerz�, egyszem�lyes show-m�sor (ha kell), s�t rendez�, forgat�k�nyv�r� �s producer. Szab�lytalan adotts�gaival a filmipar els� emancip�lt szupern�i k�z� k�zd�tte fel mag�t, aki akt�van alak�tja karrierj�t. Sidney Poitier-vel �s Paul Newmannal az els� szt�rok k�z�tt volt a 70-es �vekben, akik saj�t produkci�s irod�t alap�tottak (First Artists) egy major st�di�val egy�ttm�k�d�sben. Sikeres p�lyafut�sa sor�n nemcsak hatalmas rajong�t�borra tett szert, de rengeteg d�jat is felhalmozott (k�t Oscar, h�t Golden Globe �s k�t Emmy-d�j).
Streisand eleven torn�d�, aki d�hkit�r�seivel, �s minden k�r�lm�ny k�z�tt kereszt�lvitt akarat�r�l ismeretes (Lee Strassberg h�res sz�niiskol�j�b�l az�rt tan�csolt�k el, mert t�l sokat ellenkezett). Perfekcionizmus�val �s megsz�llott munkam�ni�j�val rettegett� v�lt koll�g�i szem�ben. Szerepeiben is f�k�nt akaratos, elsz�nt asszonyokat alak�t, dr�mai �s komikus szerepek megform�l�s�ban egyar�nt �len j�r. A legtehets�gesebb amerikai �nekesn�k egyike. Jelens�ge persze t�ln� szerepein, �nmaga is val�s�gos int�zm�ny (akir�l rajong�i m�r m�zeumot is nyitottak), akt�v k�z�leti szerepl�, lelkes demokrata-p�rti szimpatiz�ns, milli� asszony �s l�ny p�ldak�pe, akire a k�z�ns�g m�g ma is k�v�ncsi. N�gy �vvel ezel�tti Las Vegas-i koncertj�re r�pke negyed�ra alatt kapkodt�k el a jegyeket. Anya, h�ziasszony, feles�g, k�z�ns�g-kedvenc, �zletasszony, aki a hatvanon t�l is j�l tartja mag�t.
1997-ben eljegyezte mag�t a m�sodvonalbeli filmek szt�rj�val, James Brolin-nal, akivel kapcsolatban nem titkolja, hogy a hi�nyz� apafigur�t is p�tolja sz�m�ra. Az�ta egyetlen v�gya, hogy k�s�n megtal�lt ide�lis partner�vel a lehet� legt�bb id�t t�ltse egy�tt. Ez meg is l�tszik filmogr�fi�j�n, 1996-�ta nem j�tszott �jabb filmben (T�kr�m, t�kr�m). Persze kor�bban sem tartozott a s�r�n j�tsz� sz�n�szek k�z�, �s nyilatkozataiban elismerte, hogy ez az�rt t�rt�nt �gy, mert egyszer�en nem kapott megfelel� szerepaj�nlatokat.
Kedvence az �szibaracksz�n, csak olyan hotelban hajland� megsz�llni, ahol ebben az �rnyalatban pomp�zik a tap�ta, az �gynem�, s�t m�g a WC-pap�r is. Hollywood leggazdagabb �zletasszonyai k�z� tartozik, egyes becsl�sek szerint 180 milli� doll�ros vagyonnal rendelkezik.
Vallom�sa szerint egy valamit v�ltoztatna meg a m�ltban, ha �jra �lhetn� az �let�t: hamarabb kezden� el a pszichoter�pi�t, amelynek seg�ts�g�vel r�d�bbent, hogy m�sok is hasonl� probl�m�kt�l szenvednek, f�lnek tulajdon �rzelmeikt�l �s szexualit�sukt�l. E felismer�s seg�ts�g�vel tudta levetni mag�r�l „idegess�gei fel�t”. Rendszerint egy�tt �nnepli sz�let�snapj�t bar�tn�j�vel, Shirley MacLaine-nel, akivel egy napon sz�letett. K�zeli bar�tn�je a divattervez� Donna Karan, vele k�l�nb�z� sz�ps�gfarmok fiatals�gmeg�rz� k�r�ira j�r egy�tt. Elliot Gouldhoz f�z�d� kapcsolat�b�l sz�letett egyetlen fia, Jason, akir�l a sajt� megszell�ztette, hogy homoszexu�lis. �lland� munkat�rsa koncertjei karmestere �s filmjei zeneszerz�je, Marvin Hamlisch (a Chorus Line komponist�ja).

Filmogr�fia

F�szerepl�:

Rendez�: